Esti Ujság (1896-1917)

estiujsag estiujsag2 estiujsag4

 

Folytatás: Déli Hírlap

Az első, engedéllyel utcán árult „krajcáros napilap”, bulvár (előtte voltak hasnló bulvárlapok, de utcai árusítási engedély híján rövid életűek: pl. Magyar Posta 1883). Elsősorban a (szenzációs) hírekre épített. Első száma 1896. okt. 13-án jelent meg, szerkesztője Barna Izidor (1896-1917) kiadója Rákosi Jenő (Budapesti Hirlap Újságkiadó Vállalat).

barnaizidor
Magyar Szalon 1897. (28) A Sajtó. 709-712, A napisajtó vezérei képmelléklet

Megindításakor még újdonság volt, hogy az utcán rikkancsok árulják, amit Rákosi Jenő megfelelően demagóg bevezetőjével ki is használt: “így munkát adunk a szegényeknek [rikkancsok]”azaz pusztán emberbaráti akcióból kezd a lap kiadásába.

Nem is lehetett előfizetni rá: ára egy krajcár volt. Mintája a külföldi filléres lapok (Daily Express, Petit Journal, 8 Uhr Abendblatt (Berlin), Oesterreichische Volkszeitung).

Példányszáma 1910-ben 80-100 ezer. Du 4-5 órakor jelent meg.

A 10-es években egyre kormányközelibb lesz, fokozatosan elvesztve előfizetőit.

Beköszöntő

Esti Ujság.

Ezzel az ujsággal naponkint délután 4-5 óra közt a közönség kezébe egy olyan esti ujságot fogunk adni, a milyenhez hasonlót nyomdai kiállítás, zsurnalisztikai földolgozás és olcsóság dolgában csak a nagy világvárosokban találunk.

Közéletünk nagy nyilvánossága és páratlan élénksége mellett az események jóformán a közönség szeme láttára és füle hallatára történnek: még az igénytelnebb esemény hire is alig egy óra alatt befutja a várost a telefon szárnyain, kiváncsiságot, érdeklődést, izgalmat keltve. A nagyvárosi ember megkivánja, hogy a mikornapzártakor leteszi szerszámát, becsukja üzletét, hazajön hivatalából, vagy mielőtt elmenne zsurra, klubba, szinházba, mulatságba, röviden tájékozva legyen a záródó nap eseményeiről, hogy azután annál nagyobb érdeklődéssel várja reggeli ujságja kimeritő jelentéseit.

Ha helyesen ismertük fel a közönségnek ezt a szükségét, akkor a szives fogadás reménységével lépünk elébe Esti Ujság-unkkal, mely nem lesz függeléke, kiegészitő toldaléka más ujságnak, hanem önállóan szerkesztve, gyorsan és tömören, teljes képét fogja adni a napnak. Informálni, értesiteni, ez a tisztán zsurnalisztikai szolgálat lesz a főfeladatunk, akár politikáról legyen szó, akár bármi másról. E törekvésünket lelkiismeretesen fogjuk venni, támaszkodva a Budapesti Hirlap-vállalat szellemi és anyagi erőire, a melyeknek teljességéről, megállapodottságáról és megbizhatóságáról talán szükségtelen e helyen szólanunk.

Leköszönő

1917. szeptember 16.

A megszünés oka: Lázár Miklós veszi át Barna Izidor helyét, és a lapból Déli Hirlap lesz

Déli Hirlap

A mai nappal az Esti Ujság megszünik.

Hétfőn, ugyanabban az időben, mikor ez a lap megjelent, délben, mikor a főváros élete lázasan forrong és izgatott kezek kapkodnak az ujságok után az aszfalton, a kövezeten, a villamosokban és a kocsikban, a Déli Hirlap repül szét sok-sok ezer példányban és ugyanekkor elözönli ez az uj hirlap a pályaudvarokat is és hirt vigyen az ország legmesszebb falvába is, oda, ahol magyarok laknak. A megszünő ujság köszönti az ujat.

A háboru negyedik évében – három évi szivós kitartás, példátlan szenvedés és századok tapasztalatával felérő szenvedés után – születik meg egy uj magyar lap. Mars, a háboru pirostüzü csillaga őrködik fölötte. Még mindig acsarkodik a világ egyik része a másik ellen s a gomolyosan vajudó országok – belül és kivül – olyan átalakuláson mennek keresztül, amit a föld a népvándorlás óta nem látott. Ebben az izzó és kaotikus korszaban, melyben mindenött uj értéktáblákat rónak s a nemzetek ujra irják az uj tizparancsolatot, a Déli Hirlap a nagyság hű őre kiván lenni. A toll, amit fölvesz, a magyarság kardja lesz. Nem közönyös, hogy mögötte és nem előtte van a háború. Amit ebből a háboruból tanulhattunk, férfiasságot, áhitatot, a földnek, az otthonnak, a rögnek a szeretetét, az édes és egyedülvaló vagyar nyelvünknek imádatát, azt mind vallva-vallja és hirdetve-hirdeti az uj lap, mely lelkiismerete a mai társadalomnak, visszatükrözője egy haladó, nemes, ma élő bátor magyar ember férfias lelkületének. A rozsdás szablyákat és köszörületlen fringiákat meghagyja a mult lovagjainak. Uj, villogó fegyverekkel harcol.. Átalakult a magyarság fogalma is. Egykarcsu, lendületes, friss és tartalmas, alkotó magyarásg elveivel indul el, tisztességért és a jövőért küzdő emberek szellemi kiváltságává teszi ezt a szót, hogy “magyarság”.

A Déli Hirlap lehetőeg tökéletest, érdekest, merőben ujat óhaj nyujtani. Ami fegyver van az uj hirlapirás szellemi arzenáljában, az mind rendelkezésére áll. Biztosan és könnyeden mozog itthon, de ottohn lesz a semleges külföldön, a skandináv államokban, hol most a béke roppant ügye érik és a harctereken is hol a jövőt kovácsolják, vassal és vérrel. Rigától Stockholmig ivelnek ma a magyar érdekek. Mert mindenütt áll egy-egy őrszemünk, akár katona az, akár a béke előkészitője. Hatalmas ereje az uj hirlapnak a függetlensége. A kibérelt lelkiismerettel, a rothadt erkölcscsel, a pénz bomlasztó moráljával soha semmi közösséget nem vállal s kérlelhetetlenül számol le azokkal, kik ezen a világtüzvészen akarják megfőzni a maguk zsiros levesét, és safe deposit-ba zárják a miliók szenvedését, hogy a maguk hasznára kamatozzon. A nép lapja, a Déli Hirlap. Modorában előkelő és egyenes, elvében haladó és magyar, nemcsak maga vigyáz a plasztronja tisztaságára, de másoktól is elvárja ezt.

Első szava is ez legyen: becsület.

a Beköszöntő és a Leköszönő szerk.: Lévai Tamás

Hozzászólás