Politikai napilap
1874. dec. 30 – 1875. jún. 13.
ELSŐ SZÁM
1. szám (mutatványszám): 1874 dec. 30., vasárnap
Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Halász Imre
Megjelenik: reggelente heti hat alkalommal
Ára:
Egy évre 20 frt
Fél évre 10 ftr
Negyedévre 5 ftr
Egy hónapra 1.80
Egy szám: 6 krajcár
Kiadóhivatal: Franklin-Társulat épületében (Egyetem u. 4.)
Beköszönő szöveg:
“Új politikai lapot indítunk, mert hazánk sorsának intézésében uj eszméket és uj irányt tartunk szükségesnek. Minden pártnak, minden párttöredéknek, sőt minden helyi és külön érdeknek megvannak a maga organumai; – lapunk az országnak, a közérdeknek organuma leend.
Magyarország válságos helyzete még ne érte el tetőpontját. Nagy események, nagy politikai küzdelmek előestéjén állunk. A fontos kérdések e pillanatban látszólag nyugosznak, de nemsokára napirendre kerülnek ama komoly érdekharcok, melyek alkalmasint Magyarország állami jövője felett fognak határozni.
Ausztriával szemben meg kell oldani azon kérdéseket, amelyket az 1867-i kiegyezés el nem intézett s azokat, melyeket hibásan intézett el. A bank- és ezzel kapcsolatos valutakérdés sokáig függőben maradhat, Magyarország hitelviszonyainak önállósítása nem késhet soká. A kereskedelmi- és vámszövetség pedig, mely Magyarországra nézve mind pénzügyileg, mind nemzetgazdaságilag károsnak bizonyult, 1877 végén szerencsére lejár s a gyakorlati politika egyik legnagyobb és legnehezebb feladat leend oly egyezmény létrehozatala, mely Magyarország pénzügyi megkárosításának véget vet s egyúttal nemzetgazdasági fejlődésést biztos alapra fekteti.
– 1867 emancipálta Magyarországot politikailag Ausztriával, de a nemzetgazdasági önállóság épületét nagyon csonkán hagyta; 1877 feladata lesz, hogy megteremtse pénz- és hitelügyi s nemzetgazdasági önállóságunk alapjait.
Ime a politikai jövő képe, melyte nem tesz derültebbé az, hogy az európai helyzet szinte hatastrófákat rejt méhében, melyek kitörése csak idő kérédsének tekinthető.
A nemzetgazdasági emancipáció nagy művét sikerrel keresztülvinni, az elkerülhetetlenül bekövetkező küzdelmet s rázkódásokat diadalmasan kiállani csak politikailag erős, pénzügyileg rendezett Magyarország képes.
Ha a rohamosan ránk tóduló válságos események készületlenül találják az országot, ha a mostnai chaost szétoszlatni, s az ország összes erőit nagy actióra összpntositani sikerül, akkor attól lehet tartani, hogy nemcsak gogy nem fogjuk biztosítani állami létünk azon tényezőit, melyek ma még hiányzanak, hanem elvesztjük azokat is, melyekkel még birunk.
Nem a tudósok elméletei, nem a szőrszálhasogató pártviták, nem is a porlepte irott törvények döntők ma a népek életében: az egyedüli elhatározó tényező az erő, a hatalom.
Magyarországot nem liberalis vagy conservativ jelszavak, hanem csak az összes anyagi és erkölcsi erőtényezők concentrációja s e concentrált erő segitségével tervszerűleg keresztülvitt gyakorlati intézkedések nyerhetik meg.
A “Közérdek” erős Magyarországot akar. Erős Magyarország erős kormány nélkül lehetetlen. Oly kormány, mel ylábai alatt inogni érzi a talajt, nem leend képes egy sikerre kilátást nyujtó kibontakozási tervezet keresztülvitelére.
Pedig véget kell érnie azon helyzetnek, midőn a magyar kormány csak uralkodik, de nem kormányoz, midőn most már két év óta az ország testén,- mintha érzéketlen totem volna,- felelősség nélküli bizottságok tesznek dilettáns kisérleteket. Az idült kormány- és pártválságnak véget kell érnie, különben nemcsak nem bontakozunk ki a mostani bajokból, hanem a zűrzavar éppen akkor fogja elérni tetőpontját, mikor az országnak nagy erőfeszitésre, egységes actióra legnagyobb szüksége lesz.
A jövő választások fognak dönteni afelett, a chaosz uralkodjék-e Magyarországon vagy a rend. A “Közérdek” azokat fogja támogatni, akik igyekeznek megalkotni azt, a mit 1867-ben megalkotni elmulasztottunk, ellenben tiltakoznak annak könnyelmű lerombolása ellen, mi az élet birálatát sikeresen kiáltotta.
A “Közérdek” 1867-ki közjogi kiegyezést az osztrák államnak a magyar politika oly sarkkövének tekinti, mely többé napirenden nincs s melynek többé napirendre kerülni nem szabad. A közös helyzet akkor érend véget, midőn az egyik táborban megszűnik az aggodalom, a másikban megszűnik a remény, hogy a kiegyezés bolygottatni s megrendittetni fog.
A “Közérdek” egységesebb párt- s parlamenti viszonyok kulcsát nem beteges coalitió-kíséletekben, hanem egyedül a kiegyezészi párt nagy döntő és végleges diadalában keresi.
A kormánygépezet s a közigazgatás és igazságszolgáltatás egyszerűbbé és olcsóbbá tétele mind pénzügyi, mind gazdasági szempontból elodázhatatlan. A “Közérdek” oly reformot fog támogatni, mely a célszerűség követelményeihez képest localisálja a közigazgatási funkciókat, ellenben erős központi hatalmat teremt. Buzditani fogja az egészséges öntevékenységet minden téren, de ellene lesz mindennemű automatikus ábrándozásoknak, melyek az államhatalom rovására akarnak érvényesülni.
A pénzügyek teljes rendbehozatala nem kezdete, hanem befejezése és betetőzése a nagy átalakulási s kibontakozási műnek. Magyarország pénzügyei akkor lesznek véglegesen rendbe hozba, ha indirect adóink a vám- és kereskedelmi szövetség nyűge alól kiszabadulva, kellőleg jövedelmeznek, ha a vasúti garantiák terhe nem fogja nyomni a rendes költségvetést, az államadósság convertálva, évi államháztartásunk a normal-budget alapján rendezve lesz.
Hogy azonban ez állapotot elérhessük, időre s erőre van szükségünk. Rögtön csak két eszköz áll rendelkezésre: a szigorú takarékosság és a jövedelmek emelése. Fájdalmas mind a két eszköz, de ha elmerülni nem akarunk, egész eréllyel meg kell ragadnunk mind a kettőt.
A magyar nemzetnek soha nem volt nagyobb szüksége önzetlen hazafiságra, minden egyes tagja áldozatkész munkásságára s erőteljes összetartására, mint jelenleg.
A “Közérdek” az egyetértés és összetartás hirdetője lesz mindenkor. Nem keresi a harczot az országban létező egyházak, vallásfelekezetek vagy nemzetiségek bármelyikével, sőt ily harc könnyelmű felidézését bűnnek tartaná. Kötelességének ismerendi azonban kilépni tartózkodó állásából, ha bármely oldalról oly lépések történnek, melyek az államhatalom csorbitására és egyetértés megzavarására irányulnának.
Erős meggyőződésünk, hogy azon politikai irány, melyt főbb vonásaiban jellemeztünk, a legalkalmasabb arra, hogy hazánk jelen szomorú helyzetéből kiemelkedhessék, s politikailag és pénzügyileg megerősödhessék.
Bizalommal fordulunk tehát azon polgártársainkhoz, kik nézeteinket osztják, hogy lapunk körül csoportosuljanak.”
TÖRTÉNETE
Indulása
1874. dec. 30-án, szerdán indul el mutatványszámmal.
Egyedi jellemzők
A napilap állandó rovatokból állt, melyek a Vezércikk után következtek: “Mások pénze” (regény), “Irodalom”, “Táviratok”, “Ujdonságok”, “Nemzetgazdaság”, “Ausztria”, “Külföld”, “Helyi Hirek”, “Nemzeti Szinház”, “Országgyűlés”, “Egyletek, Intézetek”, “Vizállás”. Az utolsó oldalt tőzsdehírek és többnyire rajzzal illusztrált hírdetések foglalták el.
Olvasói
Elsősorban a fővárosi és vidéki nagyvárosokban élő jobboldali polgárság, értelmiség volt a célközönség.
Munkatársak
Csak Beöthy Zsolt és Zichy Camilla nevét közli a napilap, a többi munkatárs nevét nem tették közzé.
Politikai hovatartozás
Kormányellenes, jobboldali érzelmű. Célja az Ausztriával való kiegyezés kiteljesítése, a nemzetgazdaság s a pénzügyek helyreállítasa egy új kormány révén.
UTOLSÓ SZÁM
Első évfolyam, 162. szám: 1875. jún. 13., vasárnap
Felelős szerkesztő: Halász Imre
Megjelenik: reggelente minden héten hatszor.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egyetem u. 4.
Megszűnés oka: A Közérdek és a Magyar Politika helyett – valószínűleg gazdasági okok miatt – egy új lapot indítottak el.
Utód: Kelet Népe
Leköszönő szöveg:
A “Közérdek” t. előfizetőihez
Figyelmeztetjük a tisztelt előfizetőket, hogy f. hó 15-kétől fogva előfizetési idejük lejártáig a Kelet Népe c. lapot fogják kapni.
Miután azonban lesznek, kik a Közérdekre és a Magyar Politikára előfizetvék: ezekre nézve olyan intézkedés történt, hogy a két lapra előfizetett összegek – KELET NÉPE számlájára átiratnak akként, hogy: ha a ki például mind a két lapra további három hónapra fizetett már elő, az hat hónapig kapja a KELET NÉPÉ-t.
A kiknek pedig ezen tisztelt előfizetőkre nézve legkényelmesebb intézkedés nem convencionálna, méltóztassanak a KELET NÉPE kiadóhivatalnál kivánságuk szerint intézkedni.
A “KÖZÉRDEK” kiadó hivatala.
Az oldalt készítette: Tóth Barbara
Magyar Médiatörténet 