Közvélemény (1876-1880)

kozvelemeny2

1876. december 24. – 1880. június 14.

Politikai, irodalmi és közgazdászati napilap.

Felelős szerkesztő: Lukács Béla (1876-1878 febr.), Borostyáni Nándor (1878 febr.-1880)

Megjelenés: Wodiáner F. kiadónál -tulajdonos is Wodiáner Fülöp-, naponta. (Voit, 2000)

Folytatás: Budapest (beleolvad)

Mutatványszám

1876. december 24-én jelent meg. Az újság fejlécén a következő információk találhatók:

megjelenik minden nap (hétfön is)

előfizetési ár: egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyed évre 3 frt

szerkesztői iroda: hova a szellemi részt illetőleg minden kézirat és közlemény küldendő megyeháztér 9.sz.

kiadóhivatal: megyeháztér 9.sz., Vodianer F. kiadónál, hova az előfizetési pénzek és hirdetési dijak küldendők. Ugyanide intézendők a hirdetmények is.

Egyes szám ára: 4 kr.

A cikkek cím nélkül jelentek meg, az első témája a konstantinápolyi conferentia, tehát a keleti kérdéssel kapcsolatos. Lényege, hogy nem tudjuk Oroszország szándékait, és hogy a Monarchia mit szeretne, eddig még az is titok. A cikk felszólítja a magyar embereket, hogy maradjanak semlegesek, de csak addíg, míg Oroszország közbe nem avatkozik, hiszen övék az egész kelet, félő, hogy saját érdekeik szolgálatában hazánkat (is) feldarabolják.

A különböző rovatokból a teljesség igénye nélkül íme néhány: Tárcza, Külföld, Különfélék, Táviratok, Üzleti hetiszemle, Közlekedés, Hirdetések

Első szám

I. évfolyam 1. szám: 1877. január 1.

Az adatok és a felépítés egyezik, ugyanazok mint a mutatványszám esetében. Az előfizetésről azonban több információt közöl a 3.oldalon.

A Közvélemény megjelenik mindennap (hétfön is)

Előfizetési ár Pesten házhoz hordva vagy vidékre póstán:

Egész évre: 12 frt

félévre: 6 frt

negyedévre: 3 frt

Nyolcz gyűjtött előfizető után egy tiszteletpéldány jár.

A most beérkező előfizetőknek teljesszámú példányokkal szolgálunk.

Az előfizetési pénzek Budapestre, megyeháztér 9. sz. a. Vodiáner F. kiadótulajdonoshoz küldendők.

Beköszönő szöveg nincs, az első cikk címe Ha Kossuth hazajönne…, a szerző nincs feltűntetve. A cikk témájából egyértelműen érződik a lap politikai hovatartozása, képviselt ideológiája. Hangsúlyozza, hogy szükség lenne Kossuthra, megmentené az országot a csüggedtségtől. A cikk zárógondolatát idézem:

Ha hazajönne uj életre ébredne az ország. Ő lelket öntene a nemzetbe. S a feleszmélt nemzet, visszaszerezné tekintélyét. Erősebbek lennénk kelet, erősebbek nyugot felé. Vajha Kossuth hazajönne…

Története

Számos korabeli lappal ellentétben itt nem találunk ún. beköszönő szöveget, amelyben a szerkesztő köszöntené jövőbeli olvasóit, megfogalmazná a lap koncepcióját, céljait. Így ezekre az információkra csak a szakirodalom segítsgével következtethetünk.

Indulása

A magyarországon 1975-ben hatalmon lévő Szabadelvű Párt hatalmas parlamenti többsége ellenére egyáltalán nem volt stabil. A valamivel egyet nem értő, egy-egy döntéssel elégedetlen csoportok folyamatosan kiváltak a kormánypártból, s önálló sajtó megteremtésére törekedtek. Ilyen párt volt az 1877-ben alakuló Független Szabadelvű Párt is, mely saját orgánumának mondható a szóban forgó, Közvélemény című lap.

Változás

1878 elején a Budapesti Napilap című újságát a Közvéleménybe olvasztva Borostyáni Nándor lett a felelős szerkesztő. A Budapesti Napilap függetlenségi orientációjú napilapnak vallotta magát, elsősorban a kispolgári és munkás rétegnek szólt és a német nyelvű néplapokat kívánta ellensúlyozni. Az 1878. február 11-ei számban a következő szöveg volt olvasható:
A Budapesti Napilap olvasóihoz

A Budapesti Napilap megszünvén, előfizetőihez a mai naptól kezdve a Közvélemény köszönt be. Az olvasók a Közvéleményben ugyanazon politikai irányt fogják feltalálni, melyet a Budapesti Napilap követett. A Budapesti Napilap körül csoportosult szellemi erők egyesülése a Közvélemény eddigi dolgozó társaival lehetővé teszi, hogy az olvasó közönségnek a hirlapok iránt naponkint fokozódó igényeit teljes mértékben kielégitsük. Dr. Kakujay Gyula ur, a Budapesti Napilap volt szerkesztője, kinek élénk tollát biztositottuk a Közvélemény számára, tevékeny részt veend lapunk szerkesztésében, mely köré most már a Budapesti Napilap számos buzgó külmunkatársa és levelezője csoportosul. Törekvésünk továbbra is az marad, hogy egy minden tekintetben jól szerkesztett, jól értesült, élénk és tartalomdus lapot nyujtsunk az olvasónak. A Közvélemény kiadó-hivatala gondoskodni fog a lap rendes és pontos szétküldéséről. A Budapesti Napilap azon elöfizetőit, kik nem hajlandók a megszünt Budapesti Napilap helyett a Közvéleményt megtartani, kérjük, hogy erről minket értesitve, előfizetési pénzük iránt rendelkezni sziveskedjenek.

A Közvélemény kiadó-hivatala

megyeháztér, 9. szám.

Ettől a számtól kezdve a felelős szerkesztő Borostyáni Nándor, a főszerkesztő pedig Lukács Béla maradt.

Politikai hovatartozás

Kiadójának akaratából független szabadelvű orgánum címével is hangsúlyozta pártok felett álló helyzetét. Ennek ellenére a mérsékelt baloldalhoz közelített, hiszen szerkesztői, Lukács Béla és Borostyáni Nándor korábban balközépi, szélsőbali lapoknál dolgoztak. (Kosáry, 1985)

Munkatársak

A lap állandó irodalmi rovattal rendelkezett (Tárcza), 1879-től külön irodalmi melléklettel, melyben a szemlerovatot Szana Tamás szerkesztette. Helyet kaptak olyan nagy alkotók munkái, mint például Arany László, Gyulai Pál, Greguss Ágost. Az 1880. április 2-ai számban például Arany János Tengeri hántás c. balladáját olvashatjuk azzal a plusz információval, hogy: Felolvastatott a Kisfaludy Társaság tegnapi ülésén.

Utolsó számai

Mint az ilyen jellegű lapok többségének, a Közvéleménynek is megmutatkozott idővel a negatív oldala. Hiszen a lapok, melyeket a pártsajtó műfajába sorolunk, előbb vagy utóbb elévülnek, mondanivalójukban nem tudnak érdemben mindig újat, változatosat alkotni. Ez történt a Közvéleménnyel is, s az 1880-as év közepe felé beleolvadt egy szintén Wodiáner tulajdonában álló másik újságba. Ez a lap a Budapest címet viselte, s legfőbb jellemzője talán, hogy tudatosan törekedett arra, hogy az olvasók igényeit kielégítse. Mutatja ezt többek között az az ügyes húzás is, hogy az egyébként 1877. novemberében induló lap az első oldalon a vezércikk helyett mindig valamilyen fametszetről készített illusztrációt közölt, amelyet csak a következő lapokban kommentált.

Utolsó szám

1880. jun. 14.

Felelős szerkesztő: Borostyáni Nándor

Egyéb adataiban -természetesen az árat figyelembe nem véve- nem változott az első vagy a mutatványszámhoz képest.

Elköszönő szöveg

A Közvélemény t.cz. előfizetőihez! Czélszerünek látván két hasonló irányú lap erőinek tömörülését, tudatjuk t.cz. előfizetőinkkel, hogy a Közvélemény holnaptól kezdve egyesül a Budapest czimü képes politikai napilappal. Lapunk mai, hétföi száma e szerint az utolsó lévén, t.cz. előfizetőink előfizetési idejük lejártáig keddtől azaz folyó hó 15-től kezdve kárpótlásul a Budapestet fogják kapni. Azoknak azonban, kik az utóbbi lapot elfogadni nem hajlandók, alulirt kiadó hivatal a még hátralevö előfizetési idöre esedékes elöfizetési pénzt haladéktalanul visszaszolgáltatja.

Kiváló tisztelettel

Budapest, 1880. jun. 14.

Közvélemény kiadó-hivatla

Hivatkozások

Buzinkay Géza 2008: Magyar Hírlaptörténet (1848-1918) Bp., Corvina

Kosáry Domokos- Németh G. Béla (szerk.) 1985: A magyar sajtó története II/2. Bp., Akadémiai Kiadó

Voit Krisztina 2000: A budapesti sajtó adattára 1873-1950 Bp., Argumentum Kiadó


Az oldalt készítette: Soós Martina

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s