Uj Nemzedék (1913-1944)

ujnemzedek ujnemzedek

Az Uj Nemzedék politikai, szépirodalmi és közgazdasági folyóirat (napilap 1919-től)

Adatok

Szerkesztője: Milotay István

Szerkesztőség: V. Csáky utca 30.

Kiadóhivatal: V. Vajkay utca 1.

Előfizetési díj: egész évre 16 k, félévre 8 k, negyed évre: 4 k

Egyes szám ára: 30 f

Megszűnés oka: nem ismert

Első szám

Beköszönő szöveg:

„Az Uj Nemzedék a közönséghez.

Politikai, közigazdasági és szépirodalmi tartalommal uj lapot adunk a közönség kezébe, a mely a modern műveltségü, függetlenül gondolkozó magyar értelmiség hetenként megjelenő orgánuma akar lenni. A külföldön legutóbb végbement nagy események, melyek Magyarország szomszédságában sok százéves uralmi viszonyokat semmisitettek meg és nagy erővel feltörő uj alkotásokat teremtettek, úgyszintén az idehaza dúló sulyos küzedelmek, amelyek messze kihatnak belső erőviszonyainkra is, minden komoly gondokozásu emberre sokszorosan reárójják azt a kötelességet, hogy Magyarország világpozíciójának és belső organizációjának kérdéseivel mélyrehatóan foglalkozzék. Ezek a válságos körülmények szellemi, erkölcsi és gazdasági erőinknek teljes kifejtését parancsolják és mennél nagyobb a süllyedés, annál kényszerítőbb a feladat a hivatottakra nézve, hogy a nélkülözhetetlen kapcsolatot és szolidaritást egymás között megteremtsék. Az egyensulyát vesztett közfelfogás ma két véglet között keres menedéket nálunk a jelen és a jövő problémájával szemben. Az egyik szélsőség azzal fenyeget, hogy maradisággá fajitja és a fejlődéssel ellentétbe állítja a nemzeti eszme ápolását, a másik azzal: hogy rombolásig viszi a modernség és a haladás vágyát. Mi mind a két felfogástól távol állunk. Az ország politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásában együtt akarjuk járni a demokratikus haladás útját más kulturnépekkel, de nem a magyar nép kipróbált lelki és erkölcsi tulajdonságainak lebecsülésésvel, vagy aláaknázásával, hanem éppen ezek minél teljesebb és tisztább kifejtésével. Az Uj Nemzedék maga köré akarja gyüjteni mindazokat, akik a nemzeti közélet s a művelődés külömböző teren ebben a gondolatban találkoznak, de szétszórva és egymástól távol nem éreztethetik az együttes, egy célért folytatott munka hatásást a közvélemény és a társadalom szélesebb rétegeire.

A politikai viszonyok sulyos elfajulása közepette, a mely elkallódással és megbénulással fenyegeti erkölcsi, gazdsági és szellemi erőinket, keresnünk kell a válságos helyzetből való kibontakozás útját. Pártérdekekre való tekintet nélkül oly egészséges alakulás elökészitésén munkálkodunk tehát, amely lehetővé teszi az erők normális mérkőzését és közeli célok mellett az ország jövö érdekeinek és nyugodt fejlőóödésének biztositására is hivatva van.

Politikai hitvallásunk, hogy a cél, melyet a kiegyezés egyrészt Magyarország és Ausztria, másrészt Magyarország és a dinasztia között fennálló érdekkapcsolat biztositására maga elé tűzött, lehet változhatatlan, de a módok, melyekkel e cél jobban megközelithető, szükségképpen a változás törvényeinek vannak alávetve.

Ennek a felfogásnak szolgálatában vezérlő gondolatunk lesz Magyarország és a dinasztia egymásra utaltsága és éredeik azonossága, melyet a közelmultban lezajlott események mind a két félre nézve a történelmi szükségesség uj bizonyitékaival támogattak meg. Ez nem olyan cél többé, amelyet egyik vagy másik részről csak időnkint való lemondással, vagy kényszerü alkalmazkodással lehet szolgálni.

E törekvéssel kapcsolatosan, érdeklődésünk ki fog terjedni az ország valamennyi nagy problémájára, ezek között első sorban az ország politikai demokratizálásának s emellett különösen a nemzetiségi politikának fölvetett kérdésére, melyek tisztázását a nemzet belső egyensulyának megóvása és kifelé való erejének fokozása egyaránt megköveteli.

Rajta leszünk, hogy a közgondolkozást a külső politika mindazon mozzanataira figyelmessé tegyük, melyek a monarchia és Magyarország jövőjét és érdekeit bármely vonatkozásban érinthetik és amelyeknek ismerete és helyes megitélése nélkül a magunk sorsát sem intézhetjük a történelmi hivatás magaslatáról. Mindezekben a kérdésekben összeköttetéseink és információink lehetövé teszik számunkra az események gyors nyomonkisérését s olvasóink hü és avatott, érdekes és sokoldalu tájékoztatását.

Belső politikánk válságával szorosan összefügg közgazdasági életünk aggasztó elernyedése és dezorganizáltsága. Amint politikai tehetetlenségünk megteremtetette az erőszak uralmát, közgazdasági életünkben éppen igy elhatalmasodott egyesek önkénye, akik csakhamar észrevették, hogy nem annyira a politikusok, hanem inkább ők, a plutokrácia hatalmasai a helyzet urai. Igy következett reánk egy olyan korszak, melyben a céltalan és tehetetlen politikát a pénz oligarchái sulyosan megadóztatták, úgy hogy ma már alig mozdulhat nélkülök. Ennek a helyzetnek lett következménye, hogy ma nem érdemes többé legális üzletkötésre törekedni s igy lett a politikai hatalommal együtt űzött titkos visszaélések útján megszerzett illegális üzlet az egyedül és igazán kifizető. A kereskedelmi és üzleti tisztesség helyreállitása, amely nélkül a köz boldogulása el nem képzelhető, egyik főcéljainknak. Enélkül hiába bizakodunk a gazdasági helyzet megjavulásában is, mert a jobb konjunktúra így csak a politikai üzleteknek válik elsősorban javára és a tisztességeseknek továbbra is a morzsa jut.

A közgazdasági válság ilyen megitélése mellet sulyt vetünk arra, hogy keressük enyhitésének minden lehető módozatát. Az Ausztriával kötendő kiegyezés, valamint a Balkán-államokkal való összeköttetésünk nagy fontosságu kérdéseiben pedig azon leszünk, hogy a leghivatottabb elméleti és gyakorlati szakférfiak közreműködésével e kérdések iránt érdeklődést s tudatos és tájékozott közvéleményt teremtsünk.

Az irodalomban, a kritikában és az alkotásban egyaránt, oltalmazni fogjuk a magyar lélek uralmát a káros idegen szellemi és erkölcsi hatások beszivárgásával szemben, nem külsöségekben és jeszavak hangoztatásával, de a kor szellemével megujhodó magyar pszihé tulajdonságainak müvészi érvényesítésével.

Kritikát mondunk s érdekes és intim képet festünk a hét politikai eseményeiröl, az irodalmi, müvészeti és tudomyányos eseményekről s méltatjuk a közgazdasági világ jelentős akcióit. Teret nyitunk az ellentéttes véleményeknek is, amennyiben azokat a jóhiszemüség és földeritö erejük értékessé teszik.Ezek a törekvések hivják életre az Uj Nemzedéket. Azzal a meggyözödéssel, hogy közszükségletet szolgálunk és azzal az igérettel, hogy becsülettel és tistességgel fogjuk szolgálni, kérjük a velünk érzők támogatását.

Az Uj Nemzedék szerkesztősége.” (I. évfolyam Budapest, 1913. év december hó 25-én)

Megjelenés

Az Uj Nemzedék Budapesten jelent meg 1913. december 25-én, kezdetben heti, majd napi gyakorisággal. A lap 1944-ben szűnt meg.

Szerkesztők

Az Uj Nemzedék indulásakor szerkesztője Milotay István volt, majd távozása után Krüger Aladár váltotta fel. A lap 1919-ben alakult át délben megjelenő katolikus napilappá, szerkesztője hosszú ideig Cavailler József lett, ezt követően Berkes Róbert, majd Saly Dezső vette át az irányítást.

Története

„A klerikális lapok un. „keresztény kurzus” és a „ szegedi gondolat” jegyében szerveződtek trösztté Központi Sajtóvállalat néven, amely tröszthöz négy lap tartozott: a reggeli Nemzeti Ujság és a déli Uj Nemzedék , továbbá az Uj Lap és a Képes Krónika című képes hetilap.” (Fülöp 1993)

Az Uj Nemzedék a “szenzációsajtó” első magyarországi termékeinek egyike volt, továbbá az 1905-ben megjelenő A Nap, 1910-ben az Est, és 1915-ben a 8 Órai Ujság.

„E lapoknak már nem volt politikai beállítottságuk, külföldi társaikhoz hasonlóan szenzációs hírekkel, hirdetésekkel, nagybetűs címfeliratokkal hívták fel az olvasó figyelmét mindennemű politikai és közéleti szenzációra, izgalmas riportokban számoltak be gyilkosságokról, vagy közéleti, gazdasági visszaélésekről, híres emberekkel készített interjúkat közöltek nagy számban, így biztosítottak maguknak széles körben publicitást.” (Fülöp 1993)

Hivatkozások

Uj Nemzedék című lap I. évfolyam I.szám OSZK Mikrofilmtára

Buzinkay Géza: Hírharang, vezércikk, szenzációs riport (Corvina Kiadó, 2009)

Fülöp Géza: Sajtótörténet, sajtóismeret (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993)

Vince Mátyás: Szenzáció A XX. század a magyar napisajtó címlapjainak tükrében (Gazdasági Média Kiadó, 1996)
Az oldalt készítette: Szalai Aliz

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s