Magyarság (1920-1944)

magyarsag1920

Politikai napilap.

Budapest.

Megjelent: naponta.

Szünetelt: 1938. dec. 12. – dec. 31. 1939. jan. 1. – jan. 9. Febr. 5. – ápr. 4. Ápr. 10. – ápr. 11. Jún. 13. – júl. 12. 1941. jan. 1. – jan. 14.

Melléklete: Képes Melléklet 1925 – 1939 (Az Országos Széchenyi Könyvtár a H.1315 ls az Országgyűlési Könyvtár A4.8093 anyagáról készítette.) (1938 – 1944. zárolt anyag) (OSZK: HC 3835 FM 3/763)

A „magyar keresztény értelmiség” egyik vezető orgánuma, a szélsőséges magyar nacionalizmus egyik fóruma volt.

Milotay István és Pethő Sándor alapította.

Magyarság I.

Felelős szerkesztője 1920-34 között Milotay István, s ekkor a lap kettévált és Milotay Új Magyarság címmel még jobboldalibb lapot adott ki.

A Magyarság szellemi irányítását néhány évig még Pethő Sándor végezte,

Magyarság II.

1939-től, mikor a lapot Rupprecht Olivér vette át, a nyilasok propagandáját szolgálta.

1944-ben szűnt meg.

 

Első szám

I. évf. 1. szám 1920. december 15. Szerda == Magyarság Felelős szerkesztő: Milotay István Cikkek: Magyarság Mayr osztrák kancellár a magyar-osztrák gazdasági tanácskozásról Lovászy Márton hazaáruláas A cseh kormány harca a bolsevistákkal Lenin Románia kapui előtt A budapesti szénválság Hírek Cormic szenátor Budapestre utazozz Színház, művészet: „A vihar” felújítása Közgazdaság: A tőzsdék, Az értékpiac, A külföldi tőzsdék Apróhirdetések

Beköszöntő cikk: Magyarság (részletek) Írta: Milotay István

Szegény Teleki Pál gróf idestova két hete birkózik reménytelen feladatával, hogy új kormányt kompromitáljon össze, amely a nagy kormányzópártban mindenkit kielégítsen s amelyben mindenki együtt legyen… s amelyről mindegyik áramlat… azt higgye, hogy ez az ő kormánya, amelyre a maga és hite szerint úgy mellékesen az ország érdekeit is rábízhatja… De még mindig nem tudjuk, mi lesz, s az ország most itt áll kormány nélkül, tenger baja, problémája és nyomorúsága közepette… Mi, aki a Magyarság-ot a mai nappal útjára bocsátjuk, sok lelki gyötrelem, éjt-napot egymásbaszakasztó vívódás után fölkelünk ez ellen a politika ellen s hadat üzenünk a közös, nagy nemzeti kincsek további elherdálásának. Úgy érezzük, jogunk van ehhez… A Magyarság ennek a tovább hallgatni nem tudó lelkiismeretnek a megszólalása akar lenni s egyben úttörő harcosa annak a munkának, mely a nemzeti és keresztény gondolatot Magyarország mai helyzetében történelmi rendeltetésének visszaadhatja. A Magyarság nemzeti és keresztény politikát akar, de olyat, melynek sem céljai, sem eszközei nem lehetnek ellentétben a nemzet egyetemes érdekeivel s amely sem a pártcélokat, sem a személyi és hatalmi érvényesülés céljait nem helyezi elébe egy mindenekfölött álló nagy feladatnak: az integrális Magyarország visszahódításának…

 

XXV. évfolyam 267. (6868.) szám 1944. november 12. Vasárnap

25 év Magyarság – A magyar néppel a magyar népért: az új Európa útján – A magyar nemzetszocialista mozgalom napilapja Szerkesztőség igazgatója: Hubay Kálmán Felelős szerkesztő: Ráttkay R. Kálmán Dr. Szerkesztő: Meszleny Mihány Pál 20 fillér Cikkek (A teljesség igénye nélkül): Csapataink a budapesti hídfőt támadó szovjet erőket súlyos veszteségekkel mindenütt visszaverték Az Okos János és az Ostoba Jankó A 43. számú hadijelentés A hadijelentés kiegészítése Német hadijelentés a nyugati, déli és keleti arcvonal harcairól Az árulók vagyonára elrendelték a bűnügyi zárlatot Hírek Pesti esték (programajánló)

Utolsó szám:

XXV. évfolyam 347. (6878.) szám 1944. november 24. Péntek ==

Cikkek (a teljesség igénye nélkül): Budapestről keletre győzelmesen visszavertünk minden bolsevista támadást Örömteli percek – végveszélyes órákban Budapesttől keletre szerdán teljes elhárító sikert aratott a védelem Német hadijelnetés a hadszínterekről Olberg beszámolója a keleti harcvonalakról Hivatalos jelentés a szerdai berepülésről Aachen körül visszaverték az amerikaiak minden támadását Hírek Báró kemény Gábor külügyminiszter nyilatkozata az új magyar külpolitikáról a német rádióban Bolsevizmus és judeokrácia – Miért bolsevisták a zsidók? A hercegprímás intézkedése az eskü letételére vonatkozólag Magyar nők a háború vonalaiban A pénzügyminiszter megengedte, hogy az egyházi adókat együttesen kezeljék az állami adókkal

Elköszönő szöveg:

Örömteli percek – végveszélyes órákban (Részletek) Írta: Ruszkay Jenő

…mert mindaz, aminek felidézésével mi, a harc és a győzelem emberei fel akartuk rázni a tespedt és gyalázatosan elpuhított magyar milliókat, mindaz a veszély, pusztulás, romhalmaz és még a halálnál is rosszabb szégyensors áll itt közvetlenül előttünk és az ország felét már el is érte. A végveszéllyel állunk szemben… Élezhetjük bízvást az örömteli perceket, melyeket a jelen végveszélyes órák nyújtanak, de el ne bízzuk magunkat, s akkor bizonyos csak a végső siker.”

Készítette: Mikola Orsolya

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s