Népszabadság (1956-2016)

Megjelent: Budapest, naponta.

Első szám: 1956. november 2.

Utolsó: 74. évf. 237. sz. (2016. okt. 8/9.)

Előzmény: Szabad Nép, 1942-1956

Melléklet: Népszabadság Vasárnapi Melléklet, 1969. augusztus 3.-1975. julius 27.

Megjegyzés: 1958. február 1., 27. számtól folytatja a Szabad Nép, a lap előbbi címének évfolyamszámozását.

Beköszönő, és elköszönő szöveg nincs.

Kiadó: Magyar Szocialista Munkáspárt (1957-1989), Magyar Szocialista Párt, majd magánkiadás: Népszabadság Rt. (1991-2014), 2014-től: Mediaworks Content First.

Különszám: Angol nyelvű különszám (1993), Angol nyelvű, londoni kiadás (1991), Angol nyelvű tel-avivi kiadás (1991)

Reprint kiadás a 19.évf. 88.sz. 1961. ápr. 13. számról: A szovjet nép világraszóló diadala, megkezdődött az ember űrutazásának korszaka

ISSN : 0237-3777

Magyarország legnagyobb példányszámú politikai napilapja. Budapesti és országos kiadásban jelenik meg, váltakozva más-más mutációs regionális oldalakkal. Színes, tematikus mellékletei is vannak. (Magyar Nagylexikon, 2001.)

„A Népszabadság … értékorientációját tekintve bal oldali-liberális, a nemzet, mint kulturális közösség mellett elkötelezett, pártoktól független referencialap.” (Vörös T. Károly, 2007.)

A Népszabadság története

Első évfolyamának 1. száma a Magyar Szocialista Munkáspárt kiadásában, a Szabad Nép folytatásaként jelent meg 1956. nov. 2-án. (Magyar Nagylexikon, 2001.)

Dátumok

• 1956. november 24-én sztrájkolt a Népszabadság szerkesztősége. (ZBSZ p. 230)
• 1957. jan. 1-jétől a Hírlapkiadó Vállalat adta ki.
• 1958. feb. 1-jétől átvette a Szabad Nép évfolyamszámozását (a 16. évfolyamra változott).
• 1989. okt. 7-ig az MSZMP központi napilapja.
• 1989. okt. 8-tól 1994-ig fejlécén ez áll: “szocialista napilap”
• 1990. szept. 1-jétől a Népszabadság Rt. adja ki. Fő tulajdonosa a Bertelsmann AG., a lap konszern sajtókiadásáért felelős csoportjához (Gruner & Jahr AG) tartozik.
• 1994. máj. 31-től országos napilap.
• 1994-től CD-ROM, 1996-tól CD multimédia formában is olvasható.
• 1996-tól elérhető az Interneten.
• 2003-től A lap fő tulajdonosa a Ringier csoport.
• 2004-től többlépcsős layout váltás, először csak részben színes.
• 2006. jan. 4-től az egész lap színes. (Vörös T. Károly, 2007.)

(Magyar Nagylexikon, 2001.)

• 2016. október 8-án a lap kiadója, a Mediaworks Zrt. megszünteti a lap nyomtatott és online kiadását. Az országban tüntetések kezdődnek.
• 2016. október 9-én a lap Népszabi Szerkesztőség címen Facebook profilt indít.

Főszerkesztői

• Haraszti S.
• Komócsin Z.
• Gosztonyi J.
• Sarlós I.
• Katona I.
• Nemes D.
• Várkonyi P.
• Berecz J.
• Borbély G.
• Eötvös P.
• Vörös T. K.

(Magyar Nagylexikon, 2001.)

 

Év	KIADÓK	FŐSZERKESZTŐK
1957–
1970-es évek
1981	Hírlapkiadó Vállalat	Várkonyi Péter
1988		Fsz első h.  Rényi Péter
1989	Az MSZMP Központi lapjaOKtóber 8-tól: „szocialista napilap” Hírlapkiadó Vállalat / MSZP	Eötvös Pálokt:. fsz. első h. Kereszty András
1990	márc 22: MSZP lemond a lapról[i]. Szabad Sajtó AlapítványJúl. 29: Bertelsmannszept. 1-jétől a Népszabadság Rt. adja ki. Fő tulajdonosa a Bertelsmann AG., a lap konszern sajtókiadásáért felelős csoportjához (Gruner & Jahr AG) tartozik.	Eötvös Pálfelelős sz. Kereszty András
1991	Népszabadság Rt	Eötvös Pál elnök, főszerk., Kereszty András felelős szerk.
1992	Népszabadság Rt	Eötvös Pál elnök, fsz. Kereszty A. felelős sz.
1993		Eötvös Pál elnök, fsz
1994	Népszabadság Rt	Eötvös Pál elnök, fsz(társpol/kultúra: Vörös T. Károly).
1995	Népszabadság Rt	Eötvös Pál elnök, fsz
1996	Népszabadság Rt
1997
1998
1999	Népszabadság Rt	Eötvös Pál elnök, fsz
2000		Eötvös Pál elnök, fsz
2001	Nov. 14-től Ringier 49,9% tulajdon
2002	Ringier
2003	Ringier csoport.
2004		február 12: megbízott főszerkesztő Vörös T. Károly.Május 27-től: főszerkesztő Vörös T Károly
2005	ápr: Ringier 67,7% tulajdon
2006
2007
2008		szept fsz-h Horváth Gábor
2009

 

[i] Cég- és laptörténet. http://nepszabadsagzrt.hu/oldal/4-cg-s-laptrtnet

1956

“…A Népszabadság … nem bizonyítja kellő tényekkel az ellenforradalom tényét. Jóformán semmi sem került nyilvánosságra abból, hogy milyen “kiemelkedő” fasiszta személyeket tartóztattak le, hogya és hol képezték ki őket, mi volt a céljuk itthon stb stb…. Rendkívül gyenge az antiimperialista propaganda. Alig van az imperialista sajtóval, rádióval vitába szálló cikk vagy rádiókommentár. … “Igen hasznos híreket, munkástanács elnökök nyilatkozatát, pozitív kezdeményezéseit az újság beküldése ellenére félreteszi. Ezen feltétlenül változtatnunk kell. [pl]: beküldtek tudósítást olyan munkástanácsról, amely 10-12 függetlenített főt tart el, külön konyhát rendezett be a munkástanácstagok számára. És ezt sem közölték.”. (Az MSZMP Bp-i IB 1956 december 21-i feljegyzése, in: ZBSZ)

Terjesztése 1956

“[a Népszabadságot] már reggel 9 órakor nem lehet kapni az utcán. Még nagyobb panasz az üzemekben, az üzemi dolgozók egyszerűen nem jutnak hozzá. Nagyon kérik, hogy a legsürgősebben meg kell oldani az előfizetési rendszert”. “Súlyos hibák, mulasztások és szabotálások történtek a lapok és egyéb kiaányok szállítása és terjesztése terén. Különösen sok visszaélés történt a Népszabadság szállítás és terjesztése körül. Több vidéki postahivatal a lapokat és kiadványokat nem továbbította, vagy nem az illetékes helyre szállította. . Az elmúlt hetekben pl. Dorog háromszor.. kapott Népszabadságot. .. Az elmúlt hetekben (1956. dec.) is voltak olyan községek, tanyák, főleg az Alföldön, ahol nem tudták, hogy milyen kormány van hatalmon. … A párt lapját és kiadványait hosszú ideig a párt gépkocsijaival fegyveres kísérettel továbbítottuk a megyei székhelyekre. A lapok továbbítását .. akadályozta és gátolta a postahivatalok sztrájkja és egyéb felelőtlen elemek szabotálása.” (1956. dec. 17. MSZMP IKB, in: ZBSZ)

Példányszáma

• (Szabad Nép: 700 ezer, ZBSZ I. p. 287)
  1956: 598 ezer (1956. dec. 17. MSZMP IKB, in: ZBSZ)
• 1956: 696 000 (ZBSZ II. p. 379., Gosztonyi János jelentése)
• 1958: 580 000
• 1967: 785 000, vas. 851 000 (20% utcai árusítás) (ZBSZ II. p. 379., Gosztonyi János jelentése)
• 1971: 730 ezer hétköznap, 810 ezer vasárnap. (Gallyas – Fülöp 1972)
• 1994: 300 ezer körül
• 2002: 200 ezer körül

1967

1967: Az olvasók a lapot „élénk, olvasható újságnak tartják. Eltűntek azok a korábban elterjedt nézetek, miszerint a központi lap a hivatalosság megtestesülése, amelynek nevét a közlönyszerű unalommal azonosítják. … Reális célkitűzés volt a pártlap és a néplap követelményeinek egyesítése: a Népszabadság sajátos jellegét mindinkább e két követelmény szerves egyége határozza meg. … Természetesen a lap alapvető és fő feladatáűnak tekintjük a párt politikájának, a kormány döntéseinek népszerüsítését, a meghozott határozatokért való harcot, elveink és eredményeink védelmét. … Mindenféle szenzációhajhászás, felelőtlen, demagóg hangulatkeltés, újságírói avantgardizmus ellen erélyesen fel kell lépni. … (ZBSZ II. p. 379., Gosztonyi János jelentéseí 1967)

1972.

“A Népszabadság az MSZMP központi napilapja. 1956 óta jelenik meg ezzel a címmel, a Szabad Nép utódaként (Ennek évfolyamszámozását folytatja). (…) A lap nevének megváltoztatását az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. december 8-án hozott határozata véglegesítette. A Népszabadság az ellenforradalom utáni konszolidáció megteremtésének jelentős tényezője lett, nagy hatással volt a közvéleményre. (…) Széles körű elterjedtségét annak is köszönheti, hogy egyesíti a pártlap és a tömeglap jellegzetes vonásait.” (Gallyas – Fülöp 1972)

A 2000-es évek

Szerkezet

Korábban a Népszabadság kéttagú volt, ezt egytagúvá változatták: a belpolitika, külpolitika, gazdasági, és kulturális rész szerepel benne, de nem jelenik meg külön tagokban. (Vörös T. Károly 2007)

Vezető publicisták

Megyesi Gusztáv és Para Kovács Imre felváltva publikálnak péntekenként, Új Péter hétfőn, a Hétvége mellékletbe pedig Csányi Vilmos, Szilágyi Ákos, Lengyel László és Gombár Csaba írnak.” (Vörös T. Károly, 2007.)

Terjesztés és példányszám 2007.

• Kiadó: Népszabadság ZRt.
• Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124.
• Megjelenési gyakoriság: naponta hétfőtől szombatig
• Megjelenések száma évente: 304
• Nettó nyomott átlagpéldányszám: 185 080
• Oldalak száma: 26

Értékesített példányok

• Előfizetéses: 125 083
• Utcai árus (darabonkénti): 35 938
• Utcai árus (mennyiségi): 1 804

• Összesen értékesített: 162 825

Ingyenes példányok

• Igényelt: 86
• Promóció: 37
• Összesen terjesztett: 162 949
• Remittenda: 21 586

(http://www.nol.hu/cikk/90/)

A Népszabadság bevezette

• „Az étterem kritikákat (Wittman fiúk),
• a rendszeres havi könyvmellékletet,
• a minden nap megjelenő művészetkritikát, pl. zene-vagy irodalomkritika,
• a hétvégi mellékletet.”

A szerkesztőség

• 1972-ben 8 állandó külföldi és 7 vidéki városban volt állandó tudósítója. (Gallyas-Fülöp 1972)
• 2007-ben összesen 137 főből áll. (Vörös T. Károly, 2007)

Felszámolása

“Heinrich Pecina egy osztrák üzletember, akinek nagy szerepe volt a magyar média elfideszesítésében. Pecina 2015-ben a médiahatóság és a GVH közbenjárásával az egyik legnagyobb magyar médiavállalat, a Mediaworks tulajdonosa lett.  Ekkor megvette a Népszabadság kisebb tulajdonrészét az MSZP pártalapítványától is. Később ő záratta be a napilapot, majd az egész médiacsomagot átnyújtotta Mészáros Lőrincnek, aki pedig később továbbadta azt a központi médiaalapítványnak. ” (Forrás: 444)

Források

• Magyar Nagylexikon, 13. kötet, Mer-Nyk, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001. Bp.
• http://www.nol.hu
• Vörös T. Károly főszerkesztő (2007.): szóbeli közlés, 2007. nov. 2-a, kérdező Hudecz Bálint és Erdélyi Flóra
• Képek: Hudecz Bálint, Erdélyi Flóra
• ZBSZ (1956) Cseh Gergő Bendegúz, Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Pór Edit (szerk): Zárt, Bizalmas, Számozott I. Osiris, 2004
• Gallyas Ferenc és Fülöp Géza: Mit kell tudni a világ sajtójáról? Kossuth 1972.

Balogh Lilla