Beköszöntő
Olvasóinkhoz.
Az első szó, melyet olvasóinkhoz intézünk a hála és köszönet szava azért a kitüntető bizalomért, melyet a magyar keresztény társadalom minden rétege két kézzel előlegezett az Új Lap-nak. Valóban megható az a lelkesedés melylyel az Új Lap-ot már megjelenése előtt felkarolták kicsinyek és nagyok. Minden erőnket, minden tehetségünket arra fogjuk szentelni, hogy méltók legyünk erre a bizalomra.
De kérjük mindjárt az első bemutatkozáskor a m. t. közönséget, hogy ne várjanak többet az Új Lap-tól, mint amennyit megígért. Ígérni pedig csak annyit igér, hogy keresztény szellemű két filléres újság lesz, hogy kielégítse azokat is, akiknek csak két fillér telik az újságra.
A politikában nem húz sem jobbra sem balra, nem kormánypárti, nem néppárti; nem is negyvennyolcas; nem azairius, nem merkantilista – hanem azt tartja: az a jó politika, ami a magyar hazát nagygyá, erőssé, a magyar népet boldoggá teheti. Ezt a politikát fogja pártolni, akár jobbról, akár balról hozzák tapétára.
A kis emberek lapja lesz az Új Lap első sorban, nekik szolgál tanácscsal, az ő érdekeiket viseli szívén, anélkül azonban, hogy elérhetetlen vágyakat támasztana bennük. Ellene lesz az Új Lap minden, a haza jólétét, a nemzet egységét, a társadalom békéjét veszélyeztető törekvéseknek
Leginkább pedig azon lesz az Új Lap, hogy hírszolgálatain jó legyen s benne röviden összefoglalva a nap minden nevezetes eseményét följegyezve találja az olvasó.
De az Új Lap-ban nem lesz semmi olyas, ami a jó ízlést s a keresztény erkölcsöt sértené. Az Új Lap-ot bátran olvashatja az asszony, a kisleány, a gyermek – a híreket is, meg a hirdetéseket is.
Ennyit ígérünk. Ezt meg is tartjuk.
- Az Új Lap szerkesztősége.
Az Új Lap története
1902-ben a Katolikus Egyesületek Országos Szövetsége a bulvárlapok technikáját kísérelte meg felhasználni a katolikus népnevelés céljára, és Gyürky Ödön szerkesztésében megindította az Új Lap c. krajcáros napilapját. 1944-ig fennállt, bár példányszáma mindvégig mélyen a valódi bulvársajtóé alatt maradt.
A katolikus radikális álláspontot elsőként Bangha Béla jezsuita hitszónok és politikus szólaltatta meg, aki a “destruktív zsidó sajtó” háttérbe szorítására számos lapot alapított 1919 szeptemberétől; az Új Nemzedék (1919-44, korábban hetilap), az Alkotmány örökébe lépő Nemzeti Újság (1919-44) és az Új Lap című napilapokat, a Gondolat c. irodalmi és politikai folyóiratot és a Képes Krónika c. képeslapot. Ekkor kezdett el működni az általa alapított Központi Sajtóvállalat is. Ez a harmincas években rendszeres támogatásra szorult – évi mértéke meghaladta a kétszázezer pengőt -, bár például a 77.000 példányban megjelenő Új Nemzedék a korszak kiemelkedően nagy lapjai közé tartozott.
Példányszámok
1906: 15-20 ezer példány
1910: 30-35 ezer példány
Új Lap: Kolozsvári melléklete
1. évfolyam 1. szám 2 fillér
Felelős szerkesztő: Benkő Sándor
Kolzsvár, 1902. kedd december 16.
Beköszöntő.
Mikor a bilincset levették a sajtóról, erről a rabmadárról az ő méltóságával, hatalmával, erkölcsi súlyával kezdett emelkedni a tisztesség és a kegyeletes szeretet légkörébe. Mindnyájan hozsannát kiáltottunk feléje, mert éreztük, láttuk, hogy elnyomott jogainknak, elrablott szabadságunknak első igaz fecskéje. Mindnyájan úgy éreztük, úgy gondoltuk, hogy a felszabadult sajtó abban a temetőben, mely oly riválisá tette az alföldet, hegyet, bérczet, mindent mi a magyaré volt, abban a gyászos temetőben az első hóvirág. Igy is volt régen… De azóta sok minden megváltozott… Az igaz fecskék mellé áldozatot kereső vércsék, héják, szürkületben a homály leple alatt repdeső denevérek, halálról, rossz sejtelmekről huhogó baglyok, kezdettek társul szegődni; a régi hóvirágok körül az erkölcsi alap helyett a az erkölcstelenség hitvány földjéből burjánok, kúszó növények, folyondárok kezdettek csoportosulni, melyek annak a virágnak hófehérségét lassankint elfödik egészen, hogy csak a zürzagyvalékot, a piszokságot és az undokságot lássuk. A tisztességes sajtónak kinövései ezek, melyek már annyira felszaporodtak, hogy ha a törzs megmentéséért nyesni, vágni akarjuk őket: darászfészekbe nyulunk…. Mindenféle vallási, erkölcsi alap nélkül, mint a tenger élősdii csak hulla, a dög után szimatolnak, 1 fillér haszonért belenyőlnak a családok szentélyébe, meghurcolják az ártatlanokat, a rablókról, a gyilkosokról regényt irnak, hogy a sáp mellett a mai kor erkölcsi halottainak idegeit csiklandozzák. És ez ellen nem cselekedhetünk, nem tehetünk egyebet, minthogy vallásos sajtóban álljunk azoknak rendelkezésére, kik undorral fordulnak el előbbiektől, nem tehetünk egyebet, mint alkalmat adjun, teret nyújtsunk nemes érzésü, gondolkozásu közönségnek, hogy egy vallásos erkölcsi alapon álló sajtóból vehesse értesüléseit, melyeket gyermekei előtt nem kell hogy eltitkoljon, nehogy megmételyezze testileg, lelkileg őket. E végből indult meg a Budapesten > Uj Lap < – nak kolozsvári melléklete is, hogy a fővárosi hirek, tudósitások mellett helyi dolgokkal is foglalkozva oly adatokat hozzunk a nyilvánosság elé, melyek sem a tisztességgel, sem a tiszta valláson nyugvó erkölcsös élettel ellenkezésbe nem jönnek… Ez a mi célunk, ez a mi tervünk, melynek kivitelére az olvasóközönség szellemi és anyagi pártfogását kérjük, hogy ez a szerény lapocska – hóvirág a régi időből – kitüzött tervét keresztülvihesse.
Benkő Sándor
Magyar Médiatörténet 